|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tamás Károly 1998. november 4.Harminc magyar, illetve magyar érdekeltségű román cég vesz részt az idei bukaresti nemzetközi élelmiszeripari szakvásáron, az INDAGRA-28-on. Magyarország - Hollandiával, Nagy-Britanniával és Olaszországgal együtt - az idén a hivatalos, tehát az állami támogatással megjelenő országok listáján szerepel. A magyar kiállítókat sajtóértekezleten mutatták be, melyen részt vett Tamás Károly, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. - Idén az év első nyolc hónapjában a Romániába irányuló magyar export 343 millió dollárt ért el, 80 százalékkal többet a tavalyi év hasonló időszakánál. Ezen belül az agrár- és élelmiszeripari termékek aránya 30 százalékot ért el, ami 228 százalékos növekedésnek felel meg. A Magyarországra irányuló román export értéke az említett időszakban 138 millió dollárt tett ki, ez 26 százalékos növekedés. Halász János, a bukaresti kereskedelmi iroda vezetője elmondta, hogy míg Romániában az összes magyar tőkeberuházás megközelíti a 74 millió dollárt, az agrár- és élelmiszeriparban nincs 1 millió dollárt meghaladó magyar befektetés sem. Halász szerint rendkívül sok magyar élelmiszeripari termék a turistaforgalomban kerül a román kereskedelembe. Halász becslése szerint ezeknek az áruknak értéke megközelíti a kereskedelmi csatornákon keresztül érkező agrár- és élelmiszeripari exportnak a felét. /INDAGRA?98. Magyar nap a bukaresti szakvásáron. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./2005. március 25.Tamás Károly Farkaslaka szülötte. Faragótehetségének tanújelét adta már akkor, amikor fába véste Kézdialmás jeles szülötte, az egyházi író, iskola- és egyházszervező ferences atya, Pater Kelemen Didák (1683–1744) arcmását, melyet a róla elnevezett kézdialmási általános iskola homlokfalára helyeztek 1994-ben. Tamás Károly matematikatanár, az említett iskola igazgatója, egyben a kézdialmási RMDSZ elnöke. Zömében szentek arcmását, miniatűr szobrait faragja meg. A kézdialmási római katolikus templomban áll Tamás Károly Szűz Máriát ábrázoló miniatűr szobra, továbbá Szent István király és Márton Áron püspök nagyméretű domborművei. Nem képzett faragó, kedvtelésből farag. Szilágypüspöknek, Kézdialmás magyarhoni testvértelepülésének a kérésére elkészítette a csíksomlyói Szűzanya hetvencentis másolatát és Szent Márton szobrát, a Szilágypüspökkel szomszédos kisnémediek számára pedig a Magyarok Nagyasszonya szobrát. Tamás Károlynak 1996-ban Leányfaluban volt gyűjteményes kiállítása, idén pedig bemutatkozik Kézdivásárhelyen. /(kisgyörgy): Régi arcok új fába vésve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./2006. május 25.Néhai Seres András néprajzkutató több mint harminc évvel ezelőtt összeszámolta Háromszék megyében az akkor ismert és jobbára ismeretlen népi faragómestereket, műkedvelő faragókat. Hasonló számbavétel most meglepetéssel szolgálna, mert ezeknek az alkotóknak a száma bizonyára megkétszereződött. Ritka az a falu a megyében, ahol ne lenne egy asztalosmester, egy faragó, aki ne tudna elkészíteni egy fejfát. S eljön az idő, amikor minden falunak meglesz a maga faragómestere, hála a csernátoni népfőiskolának, ahonnan évtizedek óta fiatal faragók kerülnek ki Haszmann József keze alól. A megye faragóművészetében különleges színt jelentenek az egyházi témájú faragványok, domborművek, faszobrok. Ezek egyik legkiválóbb művelője a farkaslaki származású Tamás Károly, a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskola igazgatója, matematikatanára. Majdnem ismeretlen a közönség számára, pedig mintegy másfél évtizedes munkásságát ünnepelve a nyárra tervezi a művész gyűjteményes kiállítását Kézdivásárhelyen a Művelődési Ház. A magyar művészetkedvelők felfigyeltek munkájára, s Leányfaluban 1996-ban szobraival vett részt egy vallástörténeti kiállításon, Monor település képeslapján pedig ott látható a szőlő védőszentjének, Szent Orbánnak az általa készített szobra. Tamás Károly számos munkája látható a kézdialmási római katolikus templomban: Márton Áron, Szent István, Lurdi Mária, Szent sír például, a lemhényi templomban Jézus szíve és Szent Antal szobra és domborműve. Ő faragta meg az almási iskola névadójának, a jeles katolikus paptanárnak a domborműportréját. Műhelyében készült a Magyarok Nagyasszonyának 1,5 m magas szobra, alkotásából köztéri szobrot állítottak Kézdialmás magyarhoni testvértelepülésén, Püspökszilágyon. Nemes fába örökítette a Csíksomlyói Máriát, Szent Mártont és Szent Ritát. Nem kis feladat számára a vértanú püspök Márton Áron szabadtéri szobrának elkészítése, melyet Kézdiszárazpataki katolikus egyházközség lelkésze, Bodó Imre nyugalmazott főesperes rendelt meg. Túl a tanár, a pedagógus és iskolavezető, de még a faragómester munkáján is, Tamás Károly Kézdialmáson cserkészcsapatot alakított. Falvakban ez eléggé ritkaságszámba menő vállalkozás, és lépést jelent az ifjúság nemzeti és vallási-szellemi nevelésében. /Szakrális faragás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./2006. augusztus 7.Kézdialmás a három évvel ezelőtti, Lemhénytől való önállósulás óta a hét végén első alkalommal szervezett a művelődési otthon udvarán falunapokat. A kétnapos rendezvényen Almás két magyarországi testvértelepülése, Dunaalmás és Szíhalom küldöttsége is jelen volt. Három zenekar lépett színpadra, az utcabál hajnalig tartott. A Kelemen Didák Általános Iskolában megnyitották Tamás Károly és Gyergyai József fafaragványainak kiállítását. /Iochom István: Kézdialmási falunapok – először. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./2006. október 9.Október 7-én a közigazgatásilag Kézdiszentlélekhez tartozó Kézdiszárazpatakon népes piliscsabai küldöttség jelenlétében kettős ünnepségre került sor. Bodó Imre plébános, tiszteletbeli főesperes meghívására az 1798-ban épített templomban megtartott ünnepi szentmisét Tamás József segédpüspök celebrálta. Az Ópra Benedek Általános Iskola udvarán vette kezdetét az ünnepség. Első alkalommal avattak díszpolgárokat, post mortem néhai Deli Árpád és fia, dr. Deli Árpád, a falu jótevői kapták meg a címet. A két Deli, apa és fia által nyújtott önzetlen támogatás a diktatúra éveiben kezdődött, és a mai napig folytatódik. A szobor elkészítése is nekik köszönhető. Tamás Károly kézdialmási iskolaigazgató által elkészített Márton Áron-faszobrot Tamás József segédpüspök leplezte le és szentelte meg. /Iochom István: Díszpolgár- és szoboravatás (Kézdiszárazpatak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./2007. június 7.Az almási templom udvarán tizenegy kiscserkész tett ígéretet, tizenhat cserkész pedig fogadalmat. Az almási cserkések hivatalosan is megkapták a 134-es csapatszámot, és felvették Kelemen Didák nevét. Jelenleg Tamás Károly parancsnok irányítása alatt harmincnégy cserkész tevékenykedik a Kelemen Didák Általános Iskola keretében. Az avatóünnepségen a kézdivásárhelyi 34-es számú Gábor Áron Cserkészcsapat is jelen volt, mely jelentős szerepet vállalt abban, hogy Kézdialmáson cserkészcsapat létesült. /Iochom István: Cserkészavatás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./2008. november 5.November 7-én Molnár István polgármester vezetésével kézdialmási küldöttség indul a két magyarországi testvértelepülésre, Szihalomra és Püspökszilágyra. Az almásiak egy-egy faragott, galambdúcos gyalogkaput visznek ajándékba, melyeket az ottani iskolák bejáratához állítanak fel. A harmadik kapu az új kézdialmási iskola főbejárata elé kerül majd. Mindhárom kaput Tamás Károly iskolaigazgató faragta, s azokra az Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, hűtlen ne légy soha szöveget véste. /Iochom István: Székely kapu két testvértelepülésnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./2012. augusztus 13.Új iskolát avattak KézdialmásonA hét végén megszervezett kézdialmási falunapok legkiemelkedőbb mozzanata a tegnapi iskolaavatási ünnepség volt. A rendezvényre eljött Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, valamint a két testvértelepülés, Szihalom és Püspökszilágy küldöttsége is. Az új római katolikus plébános, Kopácsi Ferenc által megtartott ünnepi szentmisét követően a házigazdák vendégeikkel, a környékbeli polgármesterekkel és a hazalátogató kézdialmásiakkal a községházával szemben lévő új iskolaépülethez vonultak, de a szűnni nem akaró zápor miatt csak a szalagvágást tekinthették meg, az ünnepséget az új tanintézmény legnagyobb termében, a majdani étkezdében tartották meg. Az avatószalagot Kelemen Hunor és Tamás SÁndor, a megyei önkormányzat elnöke vágta el. A kézdialmási oktatás rövid történetét két tanuló ismertette, eszerint az első iskola 1826-ban alakult egyházi iskolaként Demeter György kántortanító irányítása alatt. 1886 és 1889 között épült fel a két tantermes iskola, amelyet öt évvel ezelőtt bontottak le. 1948-ban államosították a tanintézményt, de az alsó épület, a mai napig is iskolaként működő egykori iskolakápolna a rendszerváltás után visszakerült az egyház tulajdonába, ezért szükségessé vált egy iskola építése. Az intézmény 1994-ben, páter Kelemen Didák halálának kétszázötvenedik évfordulóján felvette a tudós pap nevét. Házigazdaként Molnár István polgármester köszöntötte falusfeleit és a vendégeket, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az öt évvel ezelőtti álom valósággá váljék. Külön kiemelte dr. Pál Andor vállalkozó nevét, aki meghitelezte a munkálatokat, nélküle nem kerülhetett volna sor az avatóünnepségre. A polgármester azt is közölte, a háromszintes épületben kilenc tanterem, iskolaműhely, étkezde, konyha található. Kelemen Hunor örömét fejezte ki, hogy újabb iskolát adtak át itt, a Székelyföldön, ahol a nehéz időkben is lehetett építkezni a közösség javára. Sógor Csaba a befektetett tudás hatalmára hívta fel a hallgatóság figyelmét. A megyei tanfelügyelőség részéről Keresztély Irma főtanfelügyelő szólalt fel és nevezte az iskolaavatást rendkívüli eseménynek nemcsak a község, hanem egész Háromszék életében. Azt sem rejtette véka alá, hogy a két-három évesre tervezett beruházás a pénzügyi nehézségek miatt öt esztendő alatt készült el. Ígérte, hogy a kivitelező cég felé igyekeznek a legrövidebb időn belül törleszteni a felgyűlt tartozást. A püspökszilágyi küldöttség, önkormányzat és egyházközség nevében Tordai Sándor polgármester, Szihalom delegációjának nevében pedig Bóta József Sándor polgármester mondott ünnepi beszédet, majd átadták jelképes ajándékaikat Tamás Károly iskolaigazgatónak. Az ünnepi beszédek után Kopácsi Ferenc plébános megszentelte és megáldotta az új tanintézményt. Az iskolaavatás a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. Közreműködött a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjának fúvószenekara. Az ünnepség végén az érdeklődők megtekintették az új iskolát. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. december 2.Vádat emeltek a gyergyói főügyész ellenA Marosvásárhelyi Táblabíróságon emelt vádat Majeczki Izabella gyergyószentmiklósi főügyész, ennek élettársa, Szabó Tamás Károly, illetve Sándor Pongrác vállalkozó ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). A főügyészt kenőpénz elfogadásával és magánokirat-hamisításra való felbujtással, élettársát bűnrészességgel és magánokirat-hamisítással, a vállalkozót pedig megvesztegetéssel gyanúsítják. A DNA pénteki közleményében kifejti, hogy Majeczki Izabella 2011-ben több alkalommal fogadott el állatokat – két tehenet, három juhot és két bárányt – összesen 10 ezer lej értékben a különböző eljárások alatt álló személyektől, hogy kedvezően záruljon az ügyészségi vizsgálat. Az eljárás alanyai – fizikai erőszak elkövetésével gyanúsított személyek – végül feljelentést tettek a főügyész ellen, és a sajtónak is beszámoltak a történtekről, azt is állítva, hogy a közvetítő annak élettársa, Szabó Tamás Károly volt. A DNA szerint a vádlottak idén augusztusban úgy próbálták eltüntetni a megvesztegetés nyomait, hogy a megvesztegetők egyikével Szabó hamis nyilatkozatot íratott, amelyben az illető azt nyilatkozta, hogy az ügyésznő visszafizetett neki 3000 lejt. A vádiratban egy másik megvesztegetési ügy is szerepel, e szerint 2013. augusztus 26-án Majeczki Izabella egy élelmiszercsomagot kapott Sándor Pongrác vállalkozótól. A DNA szerint az ügyésznő azt kérte az üzletembertől, segítse hozzá élettársa építőipari cégét egy munkálat megszerzéséhez. Ennek fejében Majeczki Izabella azt ígérte, felgyorsítja a vállalkozó feljelentése alapján indult bűnügyi vizsgálatot. Több hírportál a vádiratra hivatkozva azt állította, hogy az előzetes letartóztatásban ülő főügyész a rácsok mögül fenyegette meg feljelentőit. Mint arról beszámoltunk, Majeczki Izabella az egyetlen vezető tisztséget betöltő magyar nemzetiségű ügyész Székelyföldön. A gyergyószentmiklósi ügyészség áprilisban azzal került az erdélyi magyar sajtó érdeklődése középpontjába, hogy hivatalból indított vizsgálatot olyan gyergyószentmiklósi és gyergyócsomafalvi rendezvények ügyében, amelyeken Wass Albert műveiből olvastak fel. Majeczki Izabella neve egyébként abban a jelentésben is feltűnik, amelyet a Hargita megyei famaffiáról készített Hans Hedrich, a Fenntartható Segesvár Egyesület alelnöke. Az ankét szerzője törvénytelen erdőirtásokkal kapcsolatos büntetőeljárások lezárását rótta fel a főügyésznek. Balázs Katalin Krónika (Kolozsvár) 2017. január 13.Fogyatkozó gyereklétszámFeleződés három évtized alatt A fejlett nyugati társadalom egészére jellemző a lakosság elöregedése, az egyre kevesebb gyerek születése, és ez alól Románia sem kivétel. A jelenség különösen súlyosan érinti a kisebb településeket, így Kézdialmást is, ahol egyre kevesebb gyerek születik, így évről évre kevesebben koptatják az iskola padjait. Tamás Károly intézményvezető érdeklődésünkre elmondta: nemrég készített egy visszatekintést arról, hogy az évek során hány gyerek járt az iskolába, és őt is megdöbbentette „az egyre táguló szakadék”. Tamás az 1980-as évek derekán került Kézdialmásra, és akkor 250-nél is több gyerek járt iskolába, nem volt ritka, hogy egy-egy osztályban 27 tanuló ült a padokban, ma meg felső tagozaton összevont osztályok vannak, másként nem lenne meg az előírásoknak megfelelő gyereklétszám. A 2015–2016-os tanévet 127 diákkal kezdték, a 2016–2017-es évben ez a mutató eggyel javult, 128 nebuló van a nyilvántartásukban. Ez azt jelenti, hogy három évtized során a gyerekek száma megfeleződött, s nincs remény arra sem, hogy ez javuljon. Az igazgató nagyjából nyomon követi az almási iskolából kiröppenő diákok sorsának későbbi alakulását. Elégtételt jelent számára, hogy a nyolc osztály után nagyjából mindenki a továbbtanulást választja, eléggé sokan mennek egyetemre is, de elkeserítő, ami ez után történik: az itthoni megélhetési nehézségek miatt sokan a vándorbotot választják, és egyre többen nem is térnek haza, hanem idegenben raknak fészket. Az is figyelemre méltó, hogy a diákok létszáma még úgy is alacsony, hogy meglehetősen kevés azon szülők száma (talán tízen lehetnek), akik elemista és 5–8. osztályos gyerekeiket a kézdivásárhelyi iskolákba járatják. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. december 8.Megszületett az ítélet: bűnös, de nem kerül rácsok mögé Gyergyószentmiklós volt főügyészeHárom év börtönbüntetésre ítélte a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék Majeczki Izabella volt gyergyószentmiklósi főügyészt, akit korrupciós cselekményekkel vádolt a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A jogerős ítéletet öt év próbaidőre felfüggesztették. Ugyancsak elmarasztalta az ítélőszék az ügy másik két vádlottját Szabó Tamás Károlyt és Sándor Pongráczot is. Megtámadta a DNA a gyulafehérvári táblabíróság tavaly januári ítéletét, amelyben felmentették a korrupciós vádak alól Majeczki Izabellát, a gyergyószentmiklósi ügyészség korábbi főügyészét. Az ügy a Legfelső Semmítő- és Ítélőszékhez került, amely december negyedikén tette közzé a végleges, jogerős ítéletet. Ez felülbírálja a táblabírósági döntést, kimondva, hogy Majeczki Izabella bűnös a vesztegetés elfogadásának vádjában. Ezért 3 év börtönbüntetésre ítélték. A volt főügyésznek mégsem kell börtönbe vonulnia, a büntetést 5 évi próbaidőre felfüggesztették. Ez idő alatt Majeczki Izabella hatósági megfigyelés alatt marad, azaz rendre meg kell jelennie az ellenőrző hatóságok előtt az általuk meghatározott időpontokban, be kell jelentenie, ha lakhelyet változtat, vagy 8 napnál hosszabb ideig máshová utazik. Az ügy másodrendű vádlottját, Szabó Tamás Károlyt szintén bűnösnek ítélte a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék. Szabó, akivel az ügyésznő élettársi viszonyban volt, 2 év börtönbüntetést kapott, befolyással való visszaélés miatt. Az ő esetében is felfüggesztették a büntetés letöltését 4 év próbaidőre. Számára is érvényesek a próbaidő alatti megfigyeléskor hatályos rendelkezések. Sándor Pongrácz vállalkozót vesztegetés vádjában találta bűnösnek a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék. Őt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélték, de ő sem kerül börtönbe. 2 év és 6 hónap próbaidőre függesztették fel a büntetését. Az előzmények A három személy ellen 2013 novemberében indult eljárás. A DNA akkori közlése szerint a volt főügyészt kenőpénz elfogadásával és magánokirat-hamisításra való felbujtással vádolták, Szabó Tamás Károly bűnrészesként és magánokirat-hamisítás miatt, Sándor Pongrácz pedig mint megvesztegető állt a bíróság elé. A DNA által 2013-ban kiadott közlemény szerint Majeczki Izabella 2011-ben több alkalommal fogadott el háziállatokat, konkrétan két tehenet, három juhot és két bárányt 10 ezer lej értékben a bűnügyi eljárások alatt álló személyektől, hogy az ellenük zajló vizsgálat kedvező elbírálásban részesüljön. Az illetők erőszakos cselekményekért álltak vizsgálat alatt. Az eljárás alanyai végül feljelentést tettek, és a sajtónak is beszámoltak a történtekről, azt is állítva, hogy a közvetítő a főügyész élettársa, Szabó Tamás Károly volt. A DNA szerint 2013 év augusztusában úgy próbálták eltüntetni a megvesztegetés nyomait, hogy a megvesztegetők egyikével Szabó hamis nyilatkozatot íratott, amelyben az illető azt nyilatkozta, hogy a főügyész visszafizetett neki 3000 lejt. Az ügyben feljelentőként Bajkó Sándort nevezi meg a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék közleménye. Egy másik megvesztegetési ügy is szerepelt a vádiratban, e szerint 2013. augusztus 26-án Majeczki Izabella Sándor Pongrácz vállalkozótól egy élelmiszercsomagot kapott. A DNA szerint ettől az üzletembertől a főügyész azt kérte, hogy segítse hozzá élettársa építőipari cégét egy munkálat megszerzéséhez. Ennek fejében Majeczki Izabella azt ígérte, hogy meggyorsítja egy olyan bűnügyi vizsgálat folyamatát, amelyben a vállalkozó érintett volt. Az eljárás során a főügyész közel három hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Az ügyben a Gyulafehérvári Táblabíróság 2016 januárjában hozott döntést, amelyben felmentette a vádak alól a vádlottakat. Ezt az ítéletet támadta meg a DNA, és ebben hozott végleges döntést most a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék. Gergely Imre / Székelyhon.ro lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
